Versek és Szövegek

Megpróbálom leírni, hogy milyen az én életem,

Kezdem azzal hogy nem jön be, a kiszolgálás és kényelem.

Szeretem a dolgaimat, saját magam megoldani,

Így nem hibáztatok mást, ha sikerül valamit elrontani.

Ha kirándulni megyek egyedül, olyan helyre megyek,

Ahol csak én vagyok egyedül, és nincsenek emberek.

Mert a kirándulásaim arról szólnak, hogy megcsinálok mindazt,

Amit a kát kirándulás között, magamba folytottam.

Megpillantom a horizonton, a felkelő nap fényét,

És arra vágyom hogy óra helyett, ébredésre te kérjél.

Ahogy jön fel a nap, úgy nyílik a szemem,

Azt vággya a szívem, hogy megérintsen kezed.

A Nap már félúton jár, az ég tetejére siet,

Ha már reggel nem lehetek veled, legalább délután igen.

Dálután mint egy mérleg, átbillen a Nap,

És a reggelhez képest már a másik irányba tart.

Megyek én is a Nap után, de félúton elakadok,

Mert az irántad érzett hiánytól, egész nap nem szabadulok.

Elindul a nap, oda ahonnan jött,

Mert csalogatja valami, a horizont felöl.

Lemegy a Nap, és eljön az éj,

De a másik oldalon, egy másik embernek felkél.

Ha nem kéne este elbúcsúznunk, nem lenne gond az éjjel,

De addig el kell viselnem, hogy egyedül fekszem a pléden.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat